Egy értékesítési és tanácsadási területen dolgozó szakember egy átszervezést követően operatív vezetői szerepet is kapott. A szerepváltással nemcsak a szakmai feladatok, hanem a projektcsapatok működése, az ügyfélkapcsolatok és a vezetői kommunikáció is a felelősségi körébe került.
A HELYZET
Az eset egy kis, projektalapon működő tanácsadó cég vezetőjéről szól. A vezető eredetileg értékesítési és tanácsadási területen dolgozott, az átszervezés után azonban operatív vezetői szerepet is kapott. Az általa értékesített ügyfélprojekteket projektcsapatok valósították meg, amelyeknek ő maga is vezetője volt.
A szerepváltással megváltozott a feladat. Már nemcsak az számított, hogy szakmailag jó megoldást találjon és azt el tudja adni. A projektcsapatok működéséért, az ügyfelekkel való együttműködésért és a vezetői kommunikációért is felelősséget kellett vállalnia.
A KIINDULÓPONT: NEM AZ VOLT A KÉRDÉS, HOGY MIT TUD, HANEM HOGYAN MŰKÖDIK
A korábbi vizsgálat alapján, amit Hogan személyiséget mérő eszközével végeztünk, látható volt, hogy a vezető inkább feladat-, mint humán orientált, egyenes és független működésű. Stresszhelyzetben nehezebben tartotta fenn a figyelem fókuszát, és könnyebben figyelmen kívül hagyta mások kéréseit.
A coaching során ezért az aktív hallgatás lett a fejlesztés központi kompetenciája. A saját megítélése szerint ebben egy tízfokú skálán 4-es szintről indult, és a 7-es szint elérését tűzte ki célul.
A különbség nem pusztán elméleti volt. Saját megfogalmazása szerint stresszhelyzetben jelenleg az esetek körülbelül 20–30%-ában tudott megfelelően koncentrálni a másik félre; a cél 60–70% volt. Azt is felismerte, hogy a túl sokat beszélt, ami abból fakadt, hogy beszéd közben gondolta végig a lehetőségeket és kereste a megoldást.
MIT JELENT VALÓJÁBAN AZ AKTÍV HALLGATÁS?
A folyamat elején kiderült, hogy az aktív hallgatás számára elsősorban azt jelentette, hogy figyel a másik kérdéseire és válaszaira, illetve lehetőséget ad a másiknak a megszólalásra. A közös munka során ez a kép fokozatosan átalakult, árnyaltabbá vált.
Először az vált fontossá, hogy valóban a másik kérdésére válaszoljon. Ezt követte annak felismerése, hogy a beszélgetésben nem a saját gondolatmenete a középpont, hanem a másik fél problémája. Végül az is világossá vált, hogy a kimondott szavak mellett az érzelmi oldalra is figyelni kell.
A FEJLESZTÉS A MINDENNAPI MŰKÖDÉSBEN TÖRTÉNT
A változást nem általános jó tanácsokkal próbáltuk elérni. Konkrét, a napi működésbe beépíthető lépések következtek.
A vezető a napirendjébe olyan idősávokat épített be, amikor külön időt adott a projektcsapat tagjainak arra, hogy megbeszéljék a feladatok állását és a felmerülő kérdéseket. Ez tudatosan azt jelentette, hogy ilyenkor félreteszi a telefont, és valóban rendelkezésre áll.
A sales meetingekre való felkészülés is külön feladat lett. Ennek az volt a célja, hogy az ügyféltalálkozón már ne a gondolkodás és ötletelés vigye el az időt, hanem valóban az ügyfélre és annak problémájára tudjon figyelni.
AZ ELSŐ FONTOS FELISMERÉS: A SOK BESZÉD NEM ÖNMAGÁBAN A PROBLÉMA
A folyamat egyik érdekes felismerése az volt, hogy a sok beszéd önmagában nem a probléma gyökere. A vezető így adott magának időt arra, hogy végiggondolja a lehetőségeket és eljusson a megoldásig.
A gond az volt, hogy közben az ügyfél vagy a másik fél alig jutott szóhoz. Mire megszületett a megoldás, a beszélgetésre rendelkezésre álló idő jelentős része már eltelt. A változás ezért nem egyszerűen kevesebb beszédet jelentett, hanem azt, hogy a gondolkodás és a megoldáskeresés helyett előbb a másik fél megértése kerüljön fókuszba.
AMIKOR A PROBLÉMÁT KI IS KELL MONDANI
A fejlődés nem minden helyzetben hozott azonnal pozitív eredményt. Volt olyan eset, amikor a vezető úgy érezte, hogy ő és a projektcsapat tagja értik a problémát, ezért irányított kérdésekkel próbálta rávezetni a másikat arra, hogyan kellene változtatnia.
A helyzet azonban nem javult. Utólag éppen ez lett az egyik legfontosabb tanulság: nem volt elég, hogy mindketten sejtsék, mi a probléma. Ki is kellett mondani. A direkt kommunikáció nélkül ugyanis könnyen előfordul, hogy két ember ugyanarról beszél, mégsem ugyanazt érti alatta.
A probléma gyökerének kimondása végül megakadályozta, hogy az adott projektcsapat-tag távozzon a cégtől. Mára – több hónap elteltével – a vállalat egyik legjobban teljesítő munkatársa lett.
AZ ÉRZELMEK FELISMERÉSE ÜZLETI EREDMÉNYT IS HOZOTT
A következő lépés annak felismerése volt, hogy a vezetőnek nemcsak a beszélgetés tartalmára, hanem az érzelmi jelzésekre is figyelnie kell. Mivel az apró jeleket kevésbé könnyen olvasta, tudatosan elkezdett direkt kérdéseket feltenni annak feltárására, hogy az adott helyzetben milyen érzelmek befolyásolják a másik döntését.
Ennek egy konkrét ügyféltárgyaláson közvetlen üzleti eredménye is lett. Egy olyan ügyfélnél sikerült további másfél éves megbízást elérni, ahol korábban már az is kérdésessé vált, hogy a meglévő munkát be tudják-e fejezni.
A döntést befolyásoló személyben ugyanis komoly félelmek voltak a javasolt megoldással kapcsolatban: attól tartott, hogy egy esetleges sikertelenségért őt fogják felelőssé tenni. A vezető ezt a félelmet korábban már ismerte a feletteseivel folytatott beszélgetésekből, de nem gondolta, hogy ezt az érintett személlyel is érdemes megosztania.
Amikor azonban direkt kérdésekkel felszínre hozta ezeket az érzéseket, lehetőség nyílt arra, hogy a valódi akadályt kezeljék. A tárgyalás így nemcsak szakmai kérdésekről szólt, hanem arról is, ami a döntés mögött valójában meghúzódott.
AZ EREDMÉNY NEM EGY „7-ES” PONTSZÁM VOLT
A cél eredetileg az volt, hogy az aktív hallgatásban a vezető a saját megítélése szerint 4-es szintről 7-esre jusson. A folyamat végén azonban nem ez volt a legfontosabb kérdés.
A valódi eredmény az lett, hogy a vezető már tudta, mit kell tennie azért, hogy a másik fél komfortosan és biztonságban érezze magát mellette – és odafigyeléssel ezt meg is tudta valósítani.
Ez nemcsak a vezetői működését javította, hanem az eredményeket elemezve, a saját és a csapata hatékonysága is jelentősen növekedett.
MIT MUTAT EZ AZ ESET?
A történet egyik fontos tanulsága, hogy a vezetői fejlődés nem feltétlenül újabb szakmai tudás megszerzését jelenti. Sokszor egy olyan működési minta felismerése és megváltoztatása hozza a legnagyobb eredményt, amely korábban a vezető erősségeihez kapcsolódott, de egy új vezetői szerepben már korlátozóvá vált.
A folyamatban a Hogan személyiségteszt, a DIADAL coachingmodell, az 5E modell és a skálázás is szerepet kapott, de egyik módszer sem önmagában volt a lényeg. A módszerek a konkrét vezetői helyzet megértését és a változás mindennapi működésbe történő átültetését szolgálták.
Nem módszert adtunk át. Egy vezető működésén dolgoztunk – konkrét helyzeteken, konkrét viselkedéseken és konkrét üzleti következményeken keresztül.
KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁS
Üzleti és vezetői mentoring
A VSMC Consulting vezetők és tulajdonosok számára a konkrét üzleti és vezetői helyzethez igazítja a mentoring és coaching eszközeit. A cél nem önmagában a fejlődés, hanem az, hogy a vezető a saját működését jobban értse, és ezt a mindennapi vezetői helyzetekben eredményesen tudja használni.
